Ha valaki, mi erdélyiek pontosan tudjuk mi a migráció
Erdélyt többször telepítették szervezetten. Telepítéssel kerültek ide előbb a székelyek és a szászok, később a svábok, szlovákok, csehek és a románok egy része is. Úgyhogy nem lenne sok új abban, hogy most éppen máshonnan telepítenénk ide embereket.
A migráció/emigráció/menekülés sem új erdélyiek számára. A középkor végén Hollandiában tanuló erdélyi diákoktól az Isztambulba szerencsét próbálókon át, a csángók emigrációjától az 1848-49 után menekülőkig, a korábbi századfordulón az Amerikába kitántorodott vagy fél milliótól a két világháború után menekülőkig, a 70-es, 80-as, 90-es években, Izraelbe, Németországba és Magyarországra kivándorló százezrektől a 2000-es évek közepén Nyugat és Dél-Európába kivándorló százezrekig, Erdélyből mindig elmentek az emberek máshová szerencsét próbálni. Néha visszajöttek, de többnyire nem.
Úgyhogy nekünk Erdélyieknek a menekülés, a migráció nem lehet valami érthetetlen, ellenséges fogalom. Az egész történelmünket átitatják ezek. Ha valakik Romániában, mi erdélyiek kellene megértsük, hogy miután évszázadokon át a mi lányaink és fiaink kaptak lehetőséges jobb életre máshol, eljött újra az idő, hogy mi segítsünk másoknak.
Ennek a jelenségnek tulajdonképpen örülhetünk. A kivándorlás és az elöregedés miatt demográfia csökkenésünket nem nagyon van ami más pótolja. Kiüresedő falvainkat nincs más aki megtöltse, vékonyodó nyugdíjalapjainkat nincs más aki feltöltse. Az, hogy hozzánk emberek akarnak jönni, itt élni, az büszkeséggel is tölthet el: életszínvonalunk, életminőségünk a világ elitjébe tartozik, ide érdemes már jönni. Nem leszünk sem az első, sem az utolsó ország(rész) amely átmegy ezen a fordulaton. Az olaszok, a spanyolok, az írek is évszázadokon át nettó kivándorló-küldők voltak.
Pár évtizede, ahogy az életszínvonaluk megemelkedett, hozzuk jöttek mások (pl. éppen mi erdélyiek). Az elején nehezen dolgozták fel a helyzetet, de aztán megtanultak élni vele, megtanulták kihozni a legjobbat gazdaságilag és kulturálisan egyaránt. Ez a fordulat a küszöbön van nálunk is. Meg fog történni, ha akarjuk ha nem.
A kérdés csupán ez: pozitívan állunk-e hozzá s tudatosan, tervezve hozzuk ki belőle a legjobbat és fogadjuk a bevándorlókat úgy, hogy megtisztelve érezzék magukat a lehetőségért és legjobbat adják magukból az új otthonuknak, vagy továbbra is a nacionalizmus és vallási intolerancia mocsarába fetrengve elutasítjuk őket, ezzel indulásból meggátolva magunk bármilyen integráció lehetőségét. Én remélem, hogy az előbbiről lesz szó.
Írta: Czika Tihamér. Megjelent az “Erdélyért! Transzilvanista Közösség” nevű Facebook csoportba, 2015 szeptember 23-án.
Danke!
Mocskos egy iras !!!
Te vagy mocskos.
Vagy inkabb anyukad ?! te szaros bolsevik-libsi !
Aki másra ujjal mutat, önmagára mutat vissza. Vannak ész-érveid is az írás ellen, vagy csak zsigeri ösztönökre alapuló érzelmeid?
Ennek a balfasznak telyesen elment a szepesze,mars vissza ahonnan jott